Jó tudni, hogy vannak ilyenek.....
Alternatív fűtés
Napjainkban a földgázzal való fűtés igen költségessé vált, ezért kezdenek előtérbe kerülni az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó cégek. A legismertebb alternatív megoldás a biomassza kazán melyről itt olvashat.
CO-riasztó
Fűtési szezonban nagy eséllyel lehetünk kitéve a fűtőrendszerek - életre is veszélyes - esetleges mellékhatásának, a szénmonoxid-mérgezésnek. Ahol nyílt égésterű, kéményes gáztüzelő berendezés van, minél előbb szerezzen be CO-riasztót. Az elemmel működő készülékek 30 nappal korábban jeleznek, ha az akkumulátor lemerülőben van. A CO-jelzők csak abban a helyiségben érzékelik a gázszivárgást, ahova a készüléket telepítették. A nyílt égésterű gáztüzelők a helységből vonják ki az égéshez szükséges levegőt, s az égéstermékek a kéményen keresztül távoznak. Turbós, ventillátoros gáztüzelőkhöz felesleges CO-riasztó. Lakáson belül oda tegyük a CO-jelzőt, ahova a vízmelegítő és a cirkó került. Egyedi fűtésű, többkéményes konvektoros lakások összes helyiségét célszerű riasztóval ellátni. Telepítés során legyen figyelemmel a szénmonoxid (CO) és szén-dioxid tulajdonságaira (CO2): a CO könnyebb, mint a levegő, ezért felfelé száll, míg a CO2 nehezebb a levegőnél, ezért a helyiség alsó szintjén koncentrálódik. Talajszint közelében nem szabad elhelyezni a CO-riasztót, mert a készülék így későn érzékelné a bajt, amikorra a helyiség már telítődött a mérgező gázzal. Az ideális telepítési magasság: 1,8-2-2,5 méter. Nagyobb, 3,5-4 méteres belmagasságú, galériás helyiségekben is ez az optimális telepítési szint, a lényeg, hogy mennyezettől legalább 30-40 centivel lejjebb kerüljön. A szénmonoxid-mérgezésről bővebben itt olvashat.
Biomassza kazán
Megnőtt az érdeklődés az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó hazai cégeknél az olyan berendezések iránt, melyekkel akár teljes egészében helyettesíteni lehet a gázfűtést. Ezek közé tartoznak a növényi tüzelőanyaggal fűthető biomassza kazánok is. Ezek ellensúlyozzák a földgáztól való függőséget, a gázénál nagyobb hatásfokkal működnek. 2 kilogramm biomassza például megfelel 1 köbméter gáznak, míg az ára csak 35 százaléka. Ami a berendezések árát illeti, a kisebb, lakásban használható kazánok ára 350 ezer forintnál kezdődik, míg a bonyolultabb, kondenzációs berendezések, illetve a hőszivattyúk a félmillió forintos árszinttől érhetők el. Habár 30 százalékos támogatást lehet kapni az államtól a zöld energiával működő berendezések felszereléséhez, azonban az akár féléves ügyintézési procedúra gyakran eltántorítja a vevőket.
Energiatakarékos izzó
Az energiatakarékos égők négy-ötször hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos égők, és akár 12-15 évig is működnek. Szakértői számítások szerint egy energiatakarékos izzó élettartama során az ára többszörösét, 5-6 ezer forintnyi áramot takarít meg nekünk. Magyarországon évente körülbelül 40 milliárd forintot költünk világításra, aminek a háromnegyedét, 30 milliárd forintot spórolhatnánk meg az energiatakarékos izzók bevezetésével.
Komód
A komód eredetileg a nappaliba szánt, alacsony fiókos szekrény volt, mely a XVII. század közepén terjedt el, s a XVIII. században tett szert nagy népszerűségre. Neve a francia commode, azaz kényelmes vagy kényelmesen szóból származik, hiszen a nehezen kezelhető ládát váltotta fel. Bár antik domborműveken is ábrázolják, feltalálását Ch. Boulle nevéhez kötik, aki az első példányt XIV. Lajosnak készítette, s érdekes módon egy egyiptomi szarkofágról mintázta. A fiókok ekkor még egymás mellett helyezkedtek el, s XV. Lajos idején terjedt el az a típus, melyben egymás fölé helyezték el a fiókokat. E magas komódot chiffonière-nek, azaz ócska rongynak nevezték, de biztosak lehetünk benne, hogy a francia udvarhölgyek nem ilyesmit tároltak benne. A sifonér szó egyébként Magyarországon is elterjedt, ahogy a német Schublade, azaz sublót szót is használjuk a komódra. A XIX. századtól kezdve a komódot főleg hálószobabútorként tartjuk számon.
A komód elsődleges funkciója a tárolás, s számos dolog elrejtésére alkalmas: tehetünk bele fehérneműt, ruhát, ékszert, ágyneműt, iratokat, sőt még tévékészüléket is. Ebből a felsorolásból is látható, hogy a komód manapság éppúgy elhelyezhető a hálóban, mint a gyerekszobában, a nappaliban, az előszobában, vagy az étkezőben.
/Forrás: www.ingatlanmagazin.com/
Központi porszívó
A központi porszívó rendszere egy falba épített, külső csatlakozással ellátott csőhálózatból, és egy rögzített, nagy teljesítményű porszívógépből (porleválasztóból) áll. Ezt a gépet mindenképpen tanácsos célszerű olyan helyre telepíteni ahol nem okoz gondot a gép zaja, illetve ahonnan a gép által beszívott levegő a szabadba vezethető. (pince, garázs, mosókonyha stb.). A berendezés legnagyobb előnye, hogy a takarítást rendkívül hatékonnyá teszi, hiszen a beszívott levegőt nem a légtérbe fújja vissza, így jelentősen csökken a bútorokra leülepedő por mennyisége, sőt, ezzel együtt a porallergiának is gátat szabhatunk! A központi porszívó rendszer nem csupán a kertes házak tulajdonosainak sajátja, hanem akár még a lakótelepi lakásokba is beépíthető. Egy 100 m2-es, 3 szobás családi házba minőségtől, kiépítettségtől és felszereltségtől függően körülbelül 250-400 ezer Ft-os nettó áron szereltethető be a berendezés. Az alapszerelés, tehát a rendszer későbbi befejezésének előkészítése nagyjából pedig nettó 70 - 100 ezer Ft forintunkba kerül. Viszont ha a kissé borsos árak ellenére is a beszerelés mellett döntünk, lakásunkban mindig pormentes, tiszta marad a levegő és könnyűvé válik a takarítás.
Szagelszívó
A legnehezebb feladatok közé tartozik a konyha és a lakás megfelelő szagtalanítása főzés alatt és után. Sok háziasszony ezért nem főz bizonyos ételeket, mert képtelenség rendesen kiszellőztetni Ma, amikor a konyha reneszánszát éljük, a szagelszívó teljesítményére, kivezetésére nem fordítunk kellő figyelmet, kivéve a formára, pedig a teljesítmény a legfontosabb.Ha elszívót vásárolunk, alapfeltétel, hogy a berendezés méretéhez kell választani a ventilátor teljesítményét, megfelelő átmérőjű kivezetéssel. Egy általános méretű fali készüléknek (60 cm széles) légszállításának minimum 400-550m3/h-nak kell lennie. Az elvezető csőnek 15 cm-esnek, és az elvezetés sem lehet hosszabb 2-3 m-nél (beépített ventilátor esetén).
Számtalan esetben nincs lehetőség közvetlenül a tűzhely fölött kivezetni a csövet. Azonban ma már van arra is lehetőség, hogy a készüléken kívül helyezzük el a ventilátort, (pl. a garázsban, kamrában, a padláson) így komfortosabbá tudjuk tenni az elszívót, sőt, egy hangcsillapító cső beépítésével csökkenteni tudjuk a zajszintet is.. A jó szagelszívó titka, hogy a lakásban lévő levegőmennyiséget megmozdítja az ernyő felé, így nem tud a lakásban szétterjedni az ételszag.
A levegő utánpótlásáról ilyenkor is mindig gondoskodni kell, az elszívott levegőt pótoljuk. A tűzhelytől a legtávolabbi ponton megnyitunk egy ablakot a főzés idejére, hogy a beszívott levegő átáramoljon a lakáson az ernyő felé.
Ha fentiekben leírtakra ügyelünk, akkor bizonyosan nem lesz ételszag a lakásban, nem zsírosodnak el a falak, és a függönyöket sem kell havonta mosni.
