Otthonával kapcsolatos jogi kislexikon...
Beépítés
A ráépítés egy fajtája (lásd a 'Ráépítés' címszó alatt lentebb), amely saját ingatlanon megy végbe ugyan, csak más tulajdonában álló anyag felhasználásával.
Energetikai tanúsítvány
Az épületek energetikai tanúsítványa az ingatlan energiafogyasztási szintjét mutatja meg egy skálán, amely a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed. A tíz évig érvényes tanúsítvány emellett hasznos üzemeltetési tanácsokat ad a tulajdonosoknak, egyben rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira - olvasható a közleményben. Az energetikai tanúsítvány így néz ki.
Fenntartás
Az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatása. A jogszabály értelmező rendelkezései értelmében fenntartásnak minősül az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
Földtámasz jog
A tulajdonjog egyik korlátozása. Tegyük fel, hogy földet termelünk ki, mivel egy garázst szeretnénk kiépíteni telkünkön. Amire ilyenkor figyelni kell, hogy nem foszthatjuk meg a szomszédunkat az ő épületéhez szükséges földtámasztól, hiszen ezzel veszélyeztetjük annak statikai stabilitását. Csakis akkor tehetjük ezt meg, ha gondoskodunk megfelelő pót támaszról.
Kerítésjog
A kerítésjog a szomszédjog egy típusa, mely szerint, ha saját kertünket, illetve a szomszédunkét kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el, annak használatára közösen vagyunk jogosultak. Ennek megfelelően a fenntartás költségeit is közösen kell állni, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban az építésügyi hatóság a kerítés létesítést kötelezte. Alapvető szabály (bár ettől esetenként eltérhet az előírás), hogy a telek tulajdonosa, használója a telek homlokvonalán, valamint - az útról nézve - a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak a jobb oldalitól mért fele hosszán köteles a kerítést megépíteni.
Közös képviselő
A közös képviselő a társasházban ügyvezető jellegű tevékenységével végrehajtja a társasházi közgyűlés stratégiai döntéseit. Kötelessége munkájával segíteni a társasház törvényes működését. Feladata mindent megtenni az épület fenntartása és felújítása, a lakóközösség képviselete érdekében. Intézi a közösség társasházzal összefüggő ügyes-bajos ügyeit is.
A közös képviselő személyéről a lakástulajdonosok együttesen, közgyűlésen határoznak. Tevékenységét a közgyűlés ellenőrzi, annak köteles beszámolni a lakók által megszabott tevékenységéről, ismertetni az éves elszámolást, illetve a tervezett költségvetést. Arra is mód van, hogy közös képviselő helyett egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot válasszunk. Az intézőbizottság tagjait a tulajdonostársak maguk közül választják, míg közös képviselő lehet a társasházban ingatlannal nem rendelkező külső magánszemély, vagy cég is. Ezt kivéve az intézőbizottság nem különbözik a közös képviselőtől, hiszen elnökének jogállása és felelőssége a közös képviselőével azonos.
Műszaki átadás
Ez a folyamat új építésű lakások vételénél zajlik le, és általában az ún. műszaki ellenőrök végzik. Ha azonban mégis személyesen vennénk át műszakilag a lakást, néhány apróságra érdemes figyelni. A villanyvezetékek kiállásain kérjük, hogy legyenek foglalatok, még ha azt a szabály nem is írja elő. Egyedi fűtés esetén mindenképpen teszteljük le a rendszert működés közben. A csaptelepeket, mosdókagylókat szintén érdemes ellenőrizni ugyanúgy, mint a nyílászárók zárhatóságát, nyithatóságát. Az új lakásokra vonatkozó javítási, karbantartási garancia, jótállás 3 év, mely természetesen az átadás-átvételi procedúra lezárásától kezdve értendő. Ha a jelzett 3 év alatt garanciális javítás történik, a jótállás időtartama újrakezdődik.
Ráépítés
Ráépítés megy végbe, amikor valaki saját építőanyagát felhasználva, anélkül, hogy arra jogosult lenne más földjére épít, vagy olyan ingatlanra építkezik, amelyen már más épülete áll, illetve a más tulajdonában levő épületet bővíti, esetleg átépíti.
Szomszédjog
A szomszédjog olyan korlátozások gyűjtőcsoportja, melyek határt szabnak egy tulajdonjogot gyakorló egyén jogainak. Mivel a tulajdonjog gyakorlójának környezete - jelen esetben a szomszéd - érintett, esetlegesen sértett, a tulajdonjog gyakorlójának jogai korlátozhatóak. Ilyen korlátozás például a szükségtelen zavarás tilalma, mellyel valószínűleg mindenki találkozott már (például csendháborítás).
Tulajdonjog
A tulajdonjog a létező legteljesebb jog, amelynél fogva dolgunkat - legyen az ingó vagy ingatlan - birtokolhatjuk, használhatjuk, hasznosíthatjuk, és rendelkezhetünk vele. Vannak tulajdonjogot is korlátozó tényezők. Ilyen például a szomszédjog /lásd: fentebb/, a szükségtelen zavarás tilalma.
Túlépítés
A ráépítés egy típusa (lásd fentebb - 'Ráépítés'), amely részben saját, részben más ingatlanán történik.
Üzemeltetés
Az épület fenntartás egyik törvényileg előírt része. A közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátását jelenti. A gyakorlatban ide tartozik a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, adott esetben gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése stb. A társasház-üzemeltetői feladat kizárólag a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához kapcsolódik. A külön tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogosítványokat (birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezés) az üzemeltetési feladatok ellátása nem befolyásolja, befolyásolhatja. Termesztésen - ahogy azt a társasházakról szóló törvény 16. § -a kimondja - a tulajdonostársak külön tulajdonuk tekintetében megillető jogaikat nem gyakorolhatják a többi tulajdonostárs jogának és törvényes érdekének megsértésével. Az üzemeltető persze szintén nem gyakorolhatja jogait korlátlanul. A közös képviselőnek évente kell elszámolnia a ház lakóinak. Emellett beszámolót is kell készítenie az előző évi kiadásokról és bevételekről. A beszámolót a társasház méretétől függően számvizsgáló bizottság (ennek felállítása csak a huszonöt lakásos, vagy annál nagyobb társasházakban kötelező), vagy az erre felhatalmazott tulajdonostárs ellenőrzi: a bizottságnak az a tulajdonostárs lehet tagja, akit a társasház közgyűlése megszavaz.
Özvegyi jog
Az özvegyi jog a haszonélvezeti jog egyik legelterjedtebb, általános típusa. Ennek lényege, hogy feloldja azt az ellentmondást, hogy a túlélő házastárs nem örököl tulajdonjogot, pedig a házastárs legközelebbi hozzátartozója. Ezt az ellentétet a jog azzal hidalja át, hogy elvben korlátlan haszonélvezeti jogot biztosít a házastársnak a leszármazók által örökölt vagyonon. Ennek elsődleges célja, hogy a házastárs megtarthassa az örökhagyó életében megszokott korábbi környezetét, és fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Ennek megfelelően az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.
