Varázsoljuk lakásunkat otthonná...
Bababiztos otthon
Agyerekbalesetek nagyobb része a konyhában történik, áldozatai pedig leginkább az egy-négy évesek. Ők azok a kíváncsi örökmozgók, akik megkóstolják az elérhető helyen hagyott gyógyszereket, a mérgező szobanövény-leveleket, vagy éppen a mosogatószert. Emiatt évente több ezren szorulnak orvosi kezelésre, amely az esetek nagy részében megelőzhető lenne. Sok baleset származik a kiálló tárgyaktól, berendezésektől, bútoroktól. Ezért jó, ha megszüntetjük a kiálló fogantyúkat, hegyes sarkokat, könnyen nyíló fiókokat stb. Vigyázzunk, hogy gyermekünk ne érhessen áram alatt álló kábelekhez és ne férhessen hozzá gyógyszeres dobozhoz, vegyszerekhez sem. A fokozott veszélyt jelentő konnektorok úgynevezett vakdugóval biztonságossá tehetők.
Elektroszmog
Az elektroszmog sokféle sugárzás összefoglaló neve: ide soroljuk az elektromágneses tereket, a mesterséges elektromos és elektromágneses sugárzásokat, melyek a környezetre és az emberi, valamint más élő szervezetek ártalmasak. Az elektroszmog azért rendkívül ártalmas, mert az emberi szervezetben végbemenő biokémiai folyamatok "aprócska áramkörökön" keresztül vezéreltek, melyek optimális működését borítják fel a különböző, káros sugárzások. Mind az ártó hatások, mind a védelem szempontjából a lakás hálóhelye a legfontosabb, hiszen itt töltjük a legtöbb időt. Elektroszmog tekintetében a sűrű nagyvárosias beépítésű társasházi lakások a terheltebbek. Egy társasházi lakást külső (pld. adótornyok, radar, földsugárzás, elektromos vezetékek, vagy éppen a szomszédos társasházi lakás vezetékei, berendezései) és belső (pl. a háztartási gépek, saját elektromos hálózatok stb.) sugárforrások terhelik Az elektroszmog következményeként a leggyakoribb tünetek, melyeket észrevehetünk magunkon a fejfájás, álmatlanság, ingerlékenység, feszültség. Hosszútávon azonban az elektroszmog negatív hatással lehet az agyműködésre, az idegrendszerre, a hormonháztartásra, és komolyabb betegségek is kialakulhatnak. Külön cégek, szakemberek állnak rendelkezésre az elektroszmog elleni védelmi szolgáltatásokkal. A legtöbb fejlett országban a védekezés már megoldott az elektroszmog ellen, műszerek, árnyékoló anyagok (fóliák, elektromos vezetékek stb.) vannak forgalomban.
Energiatakarékosság
Egy átlagos lakásban takarékossági megoldások alkalmazásával akár 25-30 %-al csökkenthetőek az energia- és vízhasználat költségei. Egy átlagos háztartás éves áramfogyasztása 4.430 kilowattóra, amely 2009-ben megközelítőleg 190.000 Ft-ba kerül. A leginkább energiatakarékos háztartási gépekkel a fogyasztás 35 százalékkal csökkenthető, és további 10 százalék megtakarítást hoz, ha az elektromos berendezéseket használaton kívül kikapcsolják. Az energiatakarékos izzók 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak a hagyományosnál. Ezzel összességében 113.600 forint takarítható meg az áramszámlán. Az átlagos magyar háztartás éves vízfogyasztása 102 köbméter, ami 20.379 forintba kerül. A vízfogyasztó háztartási eszközök optimális használatával, fürdés helyett pedig zuhanyozással 20 százalékkal kevesebb vizet használ el egy háztartás, ami 4.000 forint megtakarítást hozhat. Egy 50 négyzetméteres felújítatlan lakás energiafelhasználása egy fűtési szezonban 7.500 kilowattóra, hőszigetelt régi lakásban 6.750 kilowattóra, míg egy új építésű hőszigetelt lakásban 4.500 kilowattóra. Villanyfűtés esetén ennyi áram 318 ezer forintba kerül, a távfűtés költsége pedig 210 ezer forint. Az egyedileg szabályozható fűtéssel a költség 7 százalékkal, 195.300 forintra csökkenthető.
Fényterápia
A sötét, téli hónapokban szinte mindenki tapasztalhatja, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő csupán napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli depresszió. Ennek enyhítésére kiválóan alkalmas a fényterápia, mely ma már önálló helyet foglal el az orvostudományon belül. A sötét, téli hónapokban szinte mindenki tapasztalhatja, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő csupán napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli depresszió. Ennek enyhítésére kiválóan alkalmas a fényterápia, mely ma már önálló helyet foglal el az orvostudományon belül.
Gáztüzelő berendezések ellenőrzése
A fogyasztóknak 5 évente kötelező lenne ellenőriztetni gáztüzelő berendezéseiket, függetlenül attól, hogy a lakásban megtörtént-e a kémény ellenőrzése. Általában szerelőt csak akkor hívnak az emberek, ha meghibásodik a készülék, vagy be kell üzemelni az újat. Ilyenkor persze a szerelő ellenőrzi a szén-monoxid szintjét, mivel az benne van a szolgáltatásban.
Infraszálas szauna
A hagyományos, finn szauna mellett egyre ismertebb és kedveltebb az infraszauna, amelynek relaxáló, gyógyító hatása bizonyítottan nagyobb, s a szervezetet kevésbé terheli meg. Az infraszaunát sokan azért szeretik, mert itt a hőmérséklet nem éri el a kilencven fokot, a gyógyhatáshoz ennek a fele is elegendő. Emiatt ez a szaunafajta jobban kíméli szívünket, mint a finn szauna. Az infravörös hőkabinban a gyógyulni vágyót a napsugárzás összetételéhez hasonló sugárzási hő éri. A láthatatlan sugarak behatolnak a bőrbe, hőenergiává alakulnak, majd a vérkeringés segítségével minden szervünkhöz eljutnak. A szakértők állítják, hogy amíg a hagyományos szaunákban az izzadással szervezetünkből víz távozik el, s csak három százalékban salakanyagok, addig az infraszauna hője húsz százalékos salakeltávolítást tesz lehetővé. Ez a szaunafajta gyógyír lehet az allergiás panaszokra, ekcémára, vegetatív idegrendszeri labilitásra, és a visszatérő gyulladásos megbetegedésekre is. Tartós használata az alakot átformálja, ideálissá teszi, a zsírcsoportokat fellazítja, így a fogyókúra szempontjából is kiváló. A szervezetet nem terheli, hiszen a fény akadálytalanul jut be a szervezetbe, az átalakult hő pedig belülről kifelé gyakorol nyomást, edzi az immunrendszert is. Nagyon látványos hatása van a bőrre. Egy kúra alatt (10-15 alkalom) a bőr több évet fiatalodik. Mindez pórustisztító és sejtregeneráló hatásának köszönhető.
Az infrakabinok hely- és energiaigénye minimális. Akár egy négyzetméteren, egy konnektorral telepíthető. Elképzeléseinktől és helytől függően fix és mobil kivitelű kabinok között válogathatunk. A mobil kivitelek között létezik ülő és fekvő szauna is. A kettő között az a hasonlóság, hogy fejünk mindkettőnél a szaunán kívül helyezkedik el. Az infraszaunához nincs szükség extra erőforrásra, nem terheli a környezetét hővel és nedvességgel. A szauna a nappaliban, a fürdőben, de még az irodában is, vagyis bármely helyiségben felállítható. Az infraszaunánál nem a hő benntartása a cél, tehát nagy könnyebbség, hogy a hőszigetelés nem követelmény. Ennek megfelelően a kabinok anyagának megválasztása terén viszonylag nagy szabadsággal rendelkezhetünk, mivel az készülhet fából, üvegből, üvegtéglából, de még plexiből, vagy téglából is.
Porallergia
Manapság egyre elterjedtebb betegségek a különféle allergiák. Ezek elsősorban az immunrendszerünk túlzott működéséből fakadnak. A porallergia is egy ezek az igen kellemetlen kórok közül. Kialakulásának megelőzésére, illetve tüneteinek enyhítésére otthonunkban kiváló eszköz a központi porszívó. Bővebben olvashat erről az eszközről a Központi Porszívó címszó alatt.
Radon sugárzás
A talaj, a vizeink, az építőanyagok szinte kivétel nélkül tartalmaznak több-kevesebb rádiumot, melynek bomlásából keletkező radon elsődlegesen a talajból, másodlagosan egyes anyagokból folyamatosan termelődik és maga is folyamatosan bomlik (legveszélyesebbek pl. a beépített salakok). A radon színtelen, szagtalan radioaktív nemesgáz, melynek bomlástermékei belélegzéssel jutnak az emberi szervezetbe. A radonnal szemben (egymástól eltérő) törvényi határértékeket szabnak meg az egyes országok. Nálunk jelenleg, s egyelőre csak a munkahelyekre van jogszabályban megszabott határérték. Az új épületek védelme szempontjából az első javasolt lépés a diagnosztika, mely a telek talajának -vizsgálatát jelenti. Az előzetes tájékoztatásra elvileg már van hazánkban is pl. nyilvánosan elérhető radon-térkép, de sajnos még nem minden településhez. A már meglévő épületeknél - igény esetén - a légtér mérése ajánlott. A legolcsóbb eljárás a légtérbe 3 hónapra elhelyezett, úgynevezett radon-detektorokkal elvégezhető. Vannak egyéb mintavételes műszeres mérési módszerek is, melyek azonban költségesebbek. A radonsugárzás elleni védelemre sokféle anyag és technológia létezik, melyek egyrészt a gáz épületbe bejutását akadályozzák vagy a gáz szellőztetéses koncentráció-csökkentését szolgálják.
Szagelszívó
A legnehezebb feladatok közé tartozik a konyha és a lakás megfelelő szagtalanítása főzés alatt és után. Sok háziasszony ezért nem főz bizonyos ételeket, mert képtelenség rendesen kiszellőztetni Ma, amikor a konyha reneszánszát éljük, a szagelszívó teljesítményére, kivezetésére nem fordítunk kellő figyelmet, kivéve a formára, pedig a teljesítmény a legfontosabb.Ha elszívót vásárolunk, alapfeltétel, hogy a berendezés méretéhez kell választani a ventilátor teljesítményét, megfelelő átmérőjű kivezetéssel. Egy általános méretű fali készüléknek (60 cm széles) légszállításának minimum 400-550m3/h-nak kell lennie. Az elvezető csőnek 15 cm-esnek, és az elvezetés sem lehet hosszabb 2-3 m-nél (beépített ventilátor esetén).
Számtalan esetben nincs lehetőség közvetlenül a tűzhely fölött kivezetni a csövet. Azonban ma már van arra is lehetőség, hogy a készüléken kívül helyezzük el a ventilátort, (pl. a garázsban, kamrában, a padláson) így komfortosabbá tudjuk tenni az elszívót, sőt, egy hangcsillapító cső beépítésével csökkenteni tudjuk a zajszintet is.. A jó szagelszívó titka, hogy a lakásban lévő levegőmennyiséget megmozdítja az ernyő felé, így nem tud a lakásban szétterjedni az ételszag.
A levegő utánpótlásáról ilyenkor is mindig gondoskodni kell, az elszívott levegőt pótoljuk. A tűzhelytől a legtávolabbi ponton megnyitunk egy ablakot a főzés idejére, hogy a beszívott levegő átáramoljon a lakáson az ernyő felé.
Ha fentiekben leírtakra ügyelünk, akkor bizonyosan nem lesz ételszag a lakásban, nem zsírosodnak el a falak, és a függönyöket sem kell havonta mosni.
Szénmonoxid-mérgezés
A szénmonoxid, belélegezve a tüdőn keresztül gyorsan a vérkeringésbe kerül és körülbelül százszor erősebben kötődik a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Így a szén-monoxid az oxigénmolekulák helyébe lép a vörösvértestekben és a sejtek oxigénhiányos állapotát okozza. A leggyakrabban akkor képződik, ha a tüzelőberendezésekben (kazánok, kályhák, vízmelegítők, tűzhelyek sütők, stb.) nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag (pl. földgáz, olaj, fa, stb.). A készülékek nem megfelelő üzemeltetése következtében vagy az égéstermék-elvezető elégtelen működése esetén a szénmonoxid veszélyes mértékben felgyűlhet a lakóhelyiségekben. A balesetek túlnyomó többsége télen történik, amikor a fogyasztók használják a fűtőkészülékeiket, azonban nem gondoskodnak azok megfelelő üzemállapotáról, a kellő szellőztetésről és a légutánpótlásról. A legtöbben nincsenek tisztában a szénmonoxid mérgezés jeleivel. A kialakuló tünetek szerint a mérgezésnek több szakaszát különböztethetjük meg. Az első fázisban hányinger, enyhe fejfájás, hányás, fáradékonyság jelentkezik . A következő fokozat jellemzői: izomgörcsök, kábultság, szívritmuszavar. Még súlyosabb esetben az izomzat ellazul, légzésbénulás következik be, ami halálhoz vezet. Nyílt égésterű, kéményes gáztüzelő berendezés használata esetén mindenképpen szerezzen be CO-riasztót.
