Az utólagos hőszigetelés, az energiatudatos házfelújítás leggyakoribb két oka az szokott lenni, hogy egyes falak, a lábazat vagy a tető beázott, a sarkok bepenészedtek, és ezeket a nedvességtechnikai problémákat kívánjuk orvosolni, vagy magas fűtési költségeinket akarjuk csökkenteni, esetleg mind a kettő.
Egy épület teljes felújításával - az eredeti állapottól, az épület típusától függően - mintegy 30-60%-os energia-megtakarítást érhetünk el. Az energiatudatos felújítás a következő rész-lépéseket foglalja magában:
- a tető, illetve a tetőfödém hőszigetelése
- lábazati hőszigetelés
- homlokzati falak utólagos hőszigetelése
- pincefödém hőszigetelése
- ablakok, ajtók réseinek tömítése
- "hőcsapdák" építése (pl. erkélyek, teraszok beüvegezése).
A felsorolásból - annak nem építészeti jellege miatt - szándékosan kihagytuk a fűtési rendszer új viszonyokhoz alakítását, amely bizonyos esetekben igen komoly beavatkozást igényel, hiszen a hőszigetelés különböző mértékben csökkenti a különböző helyiségek hőigényét. Például egy sarokhelyiségben a változás lényegesen nagyobb, mint a csak egy külső homlokzattal rendelkező helyiségekben. A fűtési rendszert tehát mindig gondosan az új viszonyokhoz kell igazítani, melynek megvalósítása gondos mérlegelést igényel. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a fentebb felsorolt intézkedések közül melyik a leghatékonyabb, melyik csökkenti a hőveszteséget a legnagyobb mértékben, és melyik térül meg leggyorsabban, hiszen csak igen kevesen engedhetnek meg maguknak egy komplett felújítást.
Az energetikai felújítást azonban nem lehet csupán gazdaságossági, energiahatékonysági szempontból megítélni. Az utólagos hőszigetelésnek és az egyéb energiatakarékossági célú beavatkozásoknak számos olyan - általában kedvező - "mellékhatása" van, amely nehezen számszerűsíthető, a hozzájuk tartozó megtakarítás nehezen meghatározható. Könnyen előfordulhat, hogy a felújítás után úgy véljük a megtakarítás nem felel meg elvárásainknak. Ez azért van, mert csak az nézzük mennyivel csökkent a fogyasztás, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy mennyivel kellemesebb a hőérzet, mennyivel hűvösebb van nyáron, kevesebbet kell szellőztetni, megszűnt a penészesedés a sarkokban stb. Ezek a hatások (megfelelő kialakítás esetén), melyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk, elsősorban az emberi komfortérzet, illetve az épület épületfizikai tulajdonságainak javulásában jelentkeznek.
Az egyik ezek közül a felújítás kedvező hatása nyáron, amely különösen szigeteletlen lapos melegtetők légréssel kiegészített utólagos hőszigetelésénél jelentős. Az ilyen épületek esetén, a legfelsőbb szinten nyáron gyakran elviselhetetlen a hőség, hiszen a sötét színű tetőburkolat nappal rendkívüli mértékben felforrósodhat, és ha nincs a tető hőszigetelve vagy legalább kiszellőztetve, akkor a plafon mennyezetfűtésként fog működni. Utólagos hőszigeteléssel ez a hatás jelentősen csökken. Ha ugyanezt gépészeti eszközökkel (mesterséges hűtés) akarnánk elérni, igen magas energiaköltségeket jelentene.
Forrás: www.epitinfo.hu
